KOZMA FERENC
(Balassagyarmat, 1928. december 22. ‒ Budapest, 1997. február 5.)

Az érettségi követően két éves katonai szolgálat után 1950-ben került felvételre az Országos Meteorológiai Intézetbe (az OMI-be), Előtte Mátyásföldön és Kecskeméten a légierőnél szolgált rádiótávírászként, így az OMl Hírközpontjában szívesen fogadták. 1951-ben jelentkezett az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) meteorológus szakára, amit 1955-ben fejezett be.
1955-től már meteorológusként folytathatta munkáját az akkor létesült Martonvásári Obszervatóriumban. 1960-ban átkerült a Kecskeméti Agrometeorológiai Obszervatóriumba, ahol előző munkáját, a talajközeli légréteg lehűlésének vizsgálatát tovább folytatta és doktori disszertációja témájának is ezt választotta. Az ELTE TTK meteorológia szakon megvédett doktori disszertációjának címe: A talajközeli légrétegek éjszakai hőmérsékleti viszonyai (1963). Ezt követően a szőlőültetvények vízháztartási kérdéseit kutatta Kecskemét-Katonatelepen, Nevéhez fűződik a szőlő radio- és heliotermikus indexének megalkotása. 1974-től nyugállományba vonulásáig Budapesten dolgozott az Agrometeorológiai Főosztályon, 1984-től a főosztály vezetőjeként.
A Fertő-tó hő- és vízháztartásának kutatásában osztrák partnerekkel közösen elért eredményei, valamint a szőlők fagytűrő képességének vizsgálatában folytatott vizsgálódásai, amelyek a szélsőséges éghajlati jelenségek elemzésére irányuló magyar-amerikai együttműködés keretében láttak napvilágot. Társszerzője volt Magyarország kistájainak katasztere című kétkötetes munka éghajlati fejezeteinek. 1989 januárban vonult nyugállományba 1996-ban a Magyar Meteorológiai Társaság (MMT) Berényi Dénes Emlékdíjjal ismerte el munkásságát.

 

Vissza