AUJESZKY LÁSZLÓ
(Budapest, 1903. augusztus 23. – Budapest, 1978. december 7.)

Édesapja Aujeszky Aladár, nemzetközi hírű kutató orvos, édesanyja, Megyeri Karolina zenepedagógus. 1921-25 között a Pázmány Péter Tudományegyetem matematika-fizika szakon végzett, majd négy évig gyakornok az egyetem matematika tanszékén. 1926-ban meteorológiából, elméleti és kísérleti fizikából egyetemi doktorátust tett. 1937-ben egyetemi magántanári vizsgát tett, majd a Budapesti Tudományegyetemen 32 féléven át tartott előadásokat a meteorológia korszerű fejezeteiről. A Prognózis Osztály vezetője volt 1940-1943 és 1951-1964 között. 1939-től 1945-ig a TTT titkára és Természettudományi Közlöny társszerkesztője volt. 1944-ben (április 25-től november 21-ig) az OMFI megbízott igazgatója volt, megbízatása a front Budapesten történt lassú áthaladása miatt lehetetlenült el. Három éven át (1948-50) szerkesztette az IDŐJÁRÁS című szakfolyóiratot. 1947-ben a Magyar Köztársaság nevében Washingtonban ő írta alá a WMO Alapító Okiratát (Convention of WMO). 1954-ben disszertáció benyújtása nélkül kandidátusi fokozatot kapott, 1971-ben „Kísérlet a légkör meteorológiailag mobilizálható energia készletének megbecsülésére” című értekezése alapján a földtudományok doktora lett. Elismert elméleti szakember, gyakorló időjárás előrejelző, kiváló népszerűsítő és sokoldalú kísérletező személy volt. Nemzetközi kapcsolatait, sokirányú nyelvtudását a politika nem engedte széleskörűen alkalmazni, félreállították. 1948-50 között a MMT főtitkára, 1950-51-ben elnöke, majd a Tudományos Tanács tagja volt. A Steiner Lajos Emlékérem kétszeres tulajdonosa, a Társaság tiszteleti tagja 1979-től. Az 1940-es évek elejétől a Szent István Akadémia rendes tagja volt. Széleskörű szakirodalmi tevékenységet fejtett ki, számos szakkönyve írt, 117 jelentős publikációja volt. 1929. január 9-én kötött házasságot Balassovich Lenkével, amely házasságból három gyermek (Lenke, 1931. május 6., Aladár, 1933. október 19., Géza, 1937. május 10.) származott. 1963. december 31-én 36 évi állami szolgálat után váratlanul nyugdíjazták. Nyugdíjba vonulása után a MTA-ban és a MMT-ban volt aktív. Óbudán temették, majd hamvait 2003-ban a Batthyány-téri Szent Anna templom kriptájába helyezték át.

Forrás:
Simon Antal: Magyarországi meteorológusok életrajzi lexikonja.
Kiadta az Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest, 2004.

Vissza