HILLE ALFRÉD
(Szeged, 1891. augusztus 14. – Budapest, 1981. július 15.)

Édesapja Mészáros Sándor asztalosmester, édesanyja Ördögh Mária volt. Nagyszülei mind a két ágon szeged-alsóvárosi gazdálkodó emberek voltak. A nehéz életviszonyok miatt édesapja kivándorolt. Mindhogy évekig nem érkezett róla semmi hír, édesanyja másodszor is férjhez ment Hille Ede vasúti napidíjashoz, aki a fiút örökbefogadta. Hille Ede Csehországból származott, ahol apja vasúti pályaőr volt. Hille Ede 1909-ben meghalt, a család ezután kegydíjból élt. Hille Alfréd az elemi iskolát Szeged-Alsóvároson, a középiskolát a szegedi piaristáknál végezte. 1909-ben kitüntetéssel érettségizett. Tanulmányait Pesten a Tudományegyetemen folytatta földrajz-történelem szakon. Szakvizsgái letétele után matematikát és fizikát is felvette tanulmányai közé. A szakvizsga után Kövesligethy Radó maga mellé vette tanársegédnek. Az egyetemi obszervatóriumban elkészítette doktori értekezését „Az 1905. évi szeptember 8-i calabriai rengés elemei” címmel. Az első világháború kitörése után, 1914 augusztusban behívták katonának a császári és királyi 2. tiroli császárvadász ezredbe Brixenbe. Gyors kiképzés után már szeptemberben a galiciai hadszintérre került, novemberben kadéttá léptették elő, az első ütközetben december elején Limanova közelében, Bochnia falunál hadifogságba esett. Novoszibirszk, Nyizsnye-Udinszk, Kanszk, Krasznojarszk hadifogolytáborokat járta meg, különböző munkahelyeken dolgozott, közben jól megtanult oroszul, gyakorolta angol és francia nyelvtudását. 1922 februárjában Moszkvába került, 1922 április végén tudott hazatérni. Mire hazakerült, a tanári pálya a megcsonkult országban telítve volt, így elfogadta Szentkirályi Dezső repülő főhadnagy ajánlatát és a polgári légiforgalomnál helyezkedett el. Mátyásföldön a nemzetközi repülések repülőterén végezte a repülések meteorológiai biztosítását. E munkát, mint fizika tanár is vállalhatta, de jelentős segítségére szolgált a hadifogságban magán úton megtanult néhány német nyelvű szakkönyvből merített alapos ismeret is. 1924-ben megalakult a Légügyi Hivatal, amely költségvetésének egy részét a Honvédelmi Minisztériumtól kapta és fő feladata egy titkos légierő kialakítása és fenntartása a Nemzetközi Ellenőrző Bizottság figyelmét megkerülve. Hille is e szervezeten belül kap feladatokat, Szegeden repülési fedőszervként egy meteorológiai részleg alakul, a nemzetközi napokon magassági légállapot méréseket kell végrehajtania. Az első repülőgépes légállapot-mérés 1925. május 14-én történt. Hille hamar felismerte, hogy a meteorológia oktatásában is előre kell lépni, meg kell szervezni az egyetemi szintű repülésmeteorológiai ismeretek oktatását. Már 1926-ban könyvet ír és ad ki, „A repülés eleme” címmel. Ezt követte a „Légkörtan repülők számára”, majd az MTA kiadásában a „Repülési meteorológia”. Hillének alapvető szerepe volt 1932-1935 között elsősorban a balatoni, majd később a dunai viharjelzés megszervezésében. E munkájáért a Magyar Vöröskereszt Érdemkereszt kitüntetést kapta, amelyre élete során a leginkább büszke volt és mindig szívesen viselte. Hille a II. világháborút is katonaként élte meg, különböző hadirepülőtereken működött. A háború végén a Légierő Parancsnoksággal először a Dunántúlon települtek, majd Ausztriába, végül Bajorországba került, ahol amerikai hadifogságba esett. 1946 nyarán került haza. Itthon a repülő szakszolgálatos ezredest rendfokozatának megtartása mellett nyugállományba helyezték. A Közlekedési Minisztérium állományában Tóth Géza vezetésével a repülések meteorológiai biztosítását szervezték. 1950-ben az OMI keretében egyesítették a repülések meteorológiai kiszolgálását, Hille a megfigyelő hálózat szervezését végezte ezután. Egyidejűleg az ELTE/TTK meteorológus hallgatókat oktatta repülési meteorológiára. 1956-ban az OMI Forradalmi Bizottság vezetőjévé választják. Miután e poszton igen kiegyensúlyozottan viselkedett, nem lett kára e vállalásból. 1958. január 1-én ment nyugdíjba, 66 éves korában. Ezután az MMT-ben találja meg feladatát. Korábban 1925-1929-ig főtitkár volt. 1960 és 1963 között a Társaság elnöki tisztét töltötte be. 1977-től tiszteleti tag lett, a Társaság tiszteletre alapította meg 1987-től a Hille Alfréd Ifjúsági Pályadíjat.

Forrás:
Simon Antal: Magyarországi meteorológusok életrajzi lexikonja.
Kiadta az Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest, 2004.

Vissza