BERKES ZOLTÁN
(Budapest, 1908. június 9. – Budapest, 1993. augusztus 23.)
Anyja Szilágyi Ilona, 1927. június 13-án tett érettségi vizsgát a budapesti Vörösmarty reálgimnáziumban, tekintettel arra, hogy eredetileg építészmérnöki pályára készült. A Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészeti fakultásán 1934. májusban szerzett matematika-fizika diplomát, majd ugyanott doktorált. 1934. május 15-től az OMFI önkéntes munkatársa (ÁDOB gyakornok), 1935. július 1-én kisegítő szakmunkaerő státuszba került. Az 1938-as nagy januári északi fény feltűnése után Réthly Antal igazgató megbízta, hogy gyűjtse össze a hazai északi fényre vonatkozó megfigyeléseket. A munkából Réthly Antallal közös kiadású jelentős kötet született. 1938-ban kezdett távprognosztikával foglalkozni, még az Éghajlati Osztály keretén belül. 1945-től alakult meg a Távelőrejelző Osztály, amelynek Berkes lett a vezetője 1968-ig, nyugállományba vonulásáig. Bevezette a két, majd négyhetes előrejelzéseket. Az MTA kandidátusi fokozatot 1953-ban kapta meg szakdolgozat benyújtása után, vizsga nélkül. Értékes munkát fejtett ki a légnyomásmérés területén is, de behatóan foglalkozott az éghajlat fogalmának elméleti kérdéseivel. Berkes és munkatársai lehetőségeik szerint elsősorban analógiás módszereket használtak távprognózisaikhoz, számos statisztikai módszer mellett. Berkes meggyőződése volt, hogy a távprognosztika jövője szorosan össze van kötve a napfizikai kutatásokkal. 1952-től a Steiner Lajos emlékérem tulajdonosa, az MMT tiszteleti tagja 1974-től.
Forrás:
Simon Antal: Magyarországi meteorológusok életrajzi lexikonja.
Kiadta az Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest, 2004.
Vissza
