Vissy Károly
(Miskolc, 1935. augusztus 30. – Budapest, 2011. november 4.)
Az ELTE Természettudományi Kar meteorológus szakon szerzett diplomát 1957-ben. Szakmai tevékenységét az Országos Meteorológiai Intézet (OMI) miskolci szinoptikus főállomáson kezdte, majd 1960-tól 1964-ig Ferihegyen a repülésmeteorológiai szolgálatban tevékenykedett.
1965-től 1974-ig az OMI, később az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) Rövidtávú Előrejelző Osztályán dolgozott időjárás előrejelzőként. 1975-ben megbízást kapott az Általános Repülésmeteorológiai Osztály vezetésére, majd 1978-ban az Időjárás Előrejelző Főosztály vezetője lett. 1985‒1990 között igazgató helyettes, 1990‒1992-es időszakban igazgató az OMSZ Központi Előrejelző Intézetben.
1993 és 1998 között az OMSZ Kereskedelmi és Szolgáltató Irodájának vezetője, 1999-től ‒ nyugállományban ‒ az OMSZ elnökének szakmai főtanácsadója.
1971‒1972-ben részt vett a 17. Szovjet Antarktisz Expedícióban. Az expedíció során végzett aeroszol mérésekről utóbb Mészáros Ágnes társszerzóvel együtt publikált cikkel Akadémiai Díjat nyertek.
Ő teremtette meg a speciális feladatkörrel bíró média meteorológia magyarországi alapjait, amikor 1967-től a televíziós és rádiós időjárás-jelentések személyes közreműködőjévé vált.
Eredményes szakmai és közszerepléséért számos állami és szakmai elismerésben részesült, az MMT 1995-ben Steiner Lajos emlékéremmel, 1999-ben a kanadai Quebecben a Televíziós időjárás-jelentések IX. fesztiváljának fődíját” nyerte el. A környezetvédelmi miniszter 1996-ban Pro Meteorologia Emlékplakettet, 2000-ben Schenzl Guidó Díjat adományozott számára.
A Magyar Meteorológiai Társaság (MMT) választmánya 2006-ban tiszteleti taggá választotta.
Vissza
