ANTAL EMÁNUEL
(Jászárokszállás, 1931. október 31.)
Az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen szerzett meteorológus diplomát 1955-ben. Diplomamunkájának címe: „Mikroklimatikus mérések másodvetésá növényállományokban”.
Az Országos Meteorológiai Intézetben helyezkedett el, ahol az Éghajlati Kutatóosztályon agrometeorológiai és hidrometeorológiai problémákkal foglalkozott. Jelentős tudományos eredményei vannak a hazai evapotranspirációs vizsgálatok megindításában és gyakorlati célokra történő alkalmazásában. 1961-ben védte meg egyetemi doktori disszertációját Az evapotranspiráció meghatározása az energiaháztartás módszerével és a turbulens diffúziós módszerrel, címen. Ugyanezen téma tanulmányozására ENSZ ösztöndíjjal járt a Szovjetunióban és az USA-ban. Az öntözés előrejelzése meteorológiai adatok alapján című kandidátusi disszertációját 1968-ban védte meg, olyan sikerrel, hogy a munkát az Országos Vízügyi Hivatal „Vízgazdálkodás Kiváló Dolgozója” kitüntetéssel ismerte el.
A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen 1980-ban címzetes egyetemi docens, 1985-ben címzetes egyetemi tanári címet kapott. Több tudományos bizottság tagja. Igen jelentős a szakirodalmi tevékenysége, részt vett 4 szakkönyv, 3 egyetemi jegyzet, megírásában, összesen 102 tanulmány szerzője, amelyből 20-nál több idegen nyelven jelent meg.
1958-tól szervezte a Balaton-kutatást, majd később a Fertő tavi kutatásokat, már az osztrák szolgálattal közösen. A talajerőgazdálkodás agrometeorológiai megalapozó munkáiban szorosan együtt- működött a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem munkatársaival. Számos tudományos egyesület tagja, 1977-tól szerkesztőbizottsági tagja az IDŐJÁRÁS lapnak, valamint 1974-tól az Agricultural and Forest Meteorology című nemzetközi szakfolyóiratnak. 1981-ben lett az OMSZ elnökhelyettese, majd 1990. december 1-tól 1991. február 15-ig az OMSZ megbízott elnökeként tevékenykedett, nyugdíjba vonulásáig.
Ez időben a MTA támogatásával kétoldalú kutatási együttműködést kezdeményezett az OMSZ és az NCAR (Boulder, USA) között a szélsőséges éghajlati események tanulmányozására. Az együttműködés jelentős tudományos publikációkat eredményezett. A Magyar Meteorológiai Társaságnak előbb választmányi tagja volt, majd a Tudományos Tanács és egyéb társasági bizottságokban is aktív munkát vállalt. A Steiner Lajos emlékéremmel tüntették ki 1982-ben, Berényi Dénes Emlékdíjat kapott 1992-ben. A környezetvédelmi miniszter 1998-ban Schenzl Guido Díjjal tüntette ki.