Alapszabály

I. Általános rendelkezések

II. A Társaság célja és tevékenysége

III. A Társaság tagjai és tevékenységük

IV. A Társaság vezető szervei

V. A Társaság tisztségviselői

VI. Az Ellenőrző Bizottság

VII. A szakosztályok, a területi csoportok, az állandó, alkalmi és időszaki bizottságok

VIII. A Társaság iratkezelése és nyilvántartási rendszere

IX. A Társaság bevételei és gazdálkodása

X. A Társaság felügyelete, vegyes rendelkezések

Függelék: A Magyar Meteorológiai Társaság által alapított kitüntetések és társasági díjak adományozásának szabályzata

– Steiner Lajos Emlékérem

– Hegyfoki Kabos Emlékérem

– Szakirodalmi Nívódíj

– Berényi Dénes Oklevél

– Hille Alfréd Ifjúsági Pályadíj

– Róna Zsigmond Alapítvány

Az Alapszabály letöltése pdf formátumban

I.

Általános rendelkezések

1. §

(1) Az egyesület neve: Magyar Meteorológiai Társaság, rövidítve: MMT, a továbbiakban: Társaság

angolul: Hungarian Meteorological Society

(2) A Társaság székhelye: Budapest

(3) A Társaság pecsétje:

(köriratban) Magyar Meteorológiai Társaság, Budapest,

(a köriraton belül vízszintesen az alapítás éve) 1925.

II.

A Társaság célja és tevékenysége

2. §

(1) Az 1925 évben Budapesten alapított Magyar Meteorológiai Társaság célja a meteorológia művelése, a közművelődés emelése a meteorológiai ismeretek, a környezetvédelmi tudatformálás és az új kutatási eredmények széleskörű ismertetése, terjesztése útján.

(2) A Társaság az (1) bekezdésben meghatározott célok elérése érdekében – az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Törvény) keretei között közhasznú tevékenységet folytat. A Társaság közhasznú tevékenységei során számos olyan közfeladatot lát el, amelyről törvény, vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése szerint állami szervnek, vagy helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia. A Társaság közhasznú tevékenységei az alábbi közfeladatok ellátását is magukban foglalják:

a) a természetvédelemmel kapcsolatos ismeretek oktatása, természetvédelmi kultúra fejlesztése, szemléletformálás, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 64.§ (1) bekezdése alapján;

b) közreműködés a természet védelmére irányuló nem állami kutatások megszervezésében, közreműködés a természet védelmével kapcsolatos állami kutatások tervezésében, koordinálásában, az állapotfelvételi és folyamatos információs, megfigyelő és értékelő (monitoring) rendszerek kialakításában, működésében, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 56.§ c), d) és h) pontja alapján;

c) környezeti nevelés, képzés, ismeretterjesztés, könyvkiadás, a környezet védelméről szóló 1995. évi LIII. törvény 54.§ alapján;

d) a (levegő)környezettel kapcsolatos állami és önkormányzati jogszabályok tervezeteinek véleményezése, a környezet védelméről szóló 1995. évi LIII. törvény 98.§ (2) bekezdés c) pontja alapján;

e) részvétel a (levegő)környezet védelmére irányuló lakossági kezdeményezések támogatásában, segítségnyújtás, tanácsadás, a környezet védelméről szóló 1995. évi LIII. törvény 1.§ (2) bekezdés f) pontja alapján;

f) együttműködés a középtávú tudomány-, technológia- és innováció-politikai stratégia kialakításában, ezen belül a fenntarthatóság elveinek megfelelő innováció támogatása, a kutatás-fejlesztésben foglalkoztatottak szakmai felkészültségének javítása és társadalmi elismertségük elősegítése, a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény 1.§, az 5.§ (3) bekezdése, valamint a 7.§ alapján;

g) a természeti — különösképpen a légköri — erőforrások és értékek, a meteorológiához köthető művészeti, tudományos és műszaki emlékek megőrzését segítő kulturális örökség védelme, a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 5.§ alapján;

h) közreműködés a közművelődéshez való jog gyakorlásában a közművelődés feltételeinek támogatásával; a kulturális örökség helyi és országos védelme érdekében a kulturális javak gyarapításának, megőrzésének, tudományos feldolgozásának, a jövő nemzedékek számára történő átörökítésének támogatása a muzeális intézmények és közgyűjtemények tevékenységének segítésével, a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 1.§ a) és b) pontja, valamint a 73.§ alapján;

i) a közoktatásban, köznevelésben és a felsőoktatásban való részvétel, illetve ennek támogatása, valamint hozzájárulás a meteorológiai és földtudományi felsőoktatás színvonalának emeléséhez, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 1.§ és a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 1.§ alapján;

j) részvétel a szélsőséges időjárás okozta veszélyek és katasztrófák elleni védekezés megalapozásában, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 2.§ (1) bekezdése és a 18.§ alapján;

k) részvétel a lakosság egészségi állapotát veszélyeztető meteorológiai és levegőkörnyezeti hatások elleni eredményes fellépésben, az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 144.§ alapján.

(3) A Társaság a (2) bekezdésben megfogalmazottaknak megfelelően a következő cél szerinti közhasznú tevékenységeket végzi:

  • előadó- és vitaüléseket szervez,
  • állandó és alkalmi munkabizottságokat hoz létre,
  • együttműködik más egyesületekkel és intézményekkel,
  • szakosztályokat és területi (megyei, városi) csoportokat szervez és működtet,
  • nemzetközi kapcsolatokat épít ki,
  • javaslatokat dolgoz ki, rendszeresen megjelenő szakmai tájékoztatót ad ki.

E tevékenységek során törekszik arra, hogy előmozdítsa

  • a hazai meteorológiai kutatás eredményeinek közkinccsé tételét,
  • a meteorológia különböző szintű oktatását,
  • az általános műveltség meteorológiai elemeinek gazdagítása és továbbfejlesztése terén végzett munkát.

E feladatok minél eredményesebb megvalósítása érdekében

  • törekszik a Társaság tagjai számának növelésére,
  • szakmai kiadványokat szerkeszt, vagy ilyenek kiadásában közreműködik,
  • hazai és nemzetközi üléseket szervez, külföldi kiküldetéseket javasol és valósít meg,
  • külön felkérésre szakvéleményeket készít szakértői közreműködéssel,
  • a jelentős kutatási eredményeket, a kiemelkedő szakmai és társadalmi munkát évről-évre elismeréssel jutalmazza,
  • új eredmények elérését pályadíjak kitűzésével szorgalmazza.

(4) A Társaság közhasznú tevékenységéből fakadó szolgáltatásait tagjai mellett minden érdeklődő igénybe veheti.

(5) A Társaság közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, pártoktól független, azokat nem támogatja és tőlük támogatást nem fogad el; országgyűlési, megyei, fővárosi képviselő-jelöltet nem állit és nem támogat.

3. §

A Társaság az idevonatkozó érvényes rendelkezések figyelembe vételével tagja lehet nemzetközi szakmai, tudományos szervezeteknek.

III.

A Társaság tagjai és tevékenységük

4. §

(1) A Törvénnyel összhangban a Társaság tagja lehet az a személy, aki a meteorológia iránt érdeklődik, magáévá teszi a Társaság célkitűzéseit (2.§), és azok megvalósítását tevékenyen elő kívánja segíteni és vállalja a tagdíj fizetését. A tagdíj adott naptári évre szól. A tagdíj esedékessége az adott év május 31. Új belépők esetén megengedett az időarányos (negyedéves) tagdíjfizetés lehetősége.

(2) A Társaság jogi tagja lehet az a jogi személy (vállalat, intézmény), amelynek székhelye Magyarországon van, és a Társaság céljainak megvalósítását hatékonyan elősegíti.

(3) A Társaság tiszteleti tagja lehet az a magyar, vagy nem magyar állampolgár, aki a meteorológia és a rokontudományok művelése, vagy fejlesztése terén kiváló érdemeket szerzett. A tiszteleti tagoknak – ha megválasztásukat elfogadták – a Választmány ülésein megjelenési és tanácskozási joguk van. Magyar állampolgárságú tiszteleti tagok csak a Társaság tagjai közül választhatók, és számuk legfeljebb 15 lehet. Kivételesen indokolt esetben nem társasági tag is megválasztható hazai tiszteleti tagnak. A külföldi tiszteleti tagok száma legfeljebb 10 lehet. A Választmány indítványára a Közgyűlésnek joga van a tiszteleti tagok számát megváltoztatni. A tiszteleti tagokat a Közgyűlés választja meg.

(4) A Társaság tiszteletbeli elnöke lehet az a magyar állampolgár, aki sok éven át bármilyen tisztségviselőként jelentősen segítette a Társaságot céljainak megvalósításában; a meteorológiát eredményesen művelte, munkásságával elismerést és tekintélyt vívott ki a maga és tudománya számára a többi tudomány és azok művelői között. A tiszteletbeli elnököt a Választmány javaslatára a Közgyűlés választja meg. A tiszteletbeli elnököt megilletik a tiszteleti tagok jogai.

(5) A tiszteletbeli elnök és a tiszteleti tagok tagdíjat nem fizetnek.

5. §

(1) A tagok jogai:

a) a Társaság Közgyűlésén jelen lehetnek, felszólalhatnak és szavazhatnak,

b) a tagok a Társaság bármely tisztségére megválaszthatók,

c) javaslatokat és indítványokat tehetnek (amennyiben a javaslat vagy indítvány a Társaság működését alapjaiban érinti, vagy azt megváltoztatni kívánja, 10 nappal a Közgyűlés előtt a Főtitkárnak címezve írásban kell benyújtani), valamint panasszal fordulhatnak a Társaság bármely szervéhez,

d) részt vehetnek a Társaság rendezvényein,

e) nemzetközi konferenciákon, kongresszusokon, külföldi tanulmányutakon, esetleg más szakmai testület, intézmény megbízásából résztvevők felhatalmazás alapján a Társaságot is képviselhetik,

f) igénybe vehetik a Társaság nyújtotta kedvezményeket, kérhetik a Társaság támogatását javaslataik megvalósításában,

g) tagilletményként kapják a Társaság szakmai tájékoztatóját,

h) kedvezményes áron kaphatják a Társaság szerkesztésében vagy kiadásában megjelenő egyéb kiadványokat.

(2) A tagok kötelességei:

a) a Társaság Alapszabályának megtartása;

b) tevékeny részvétel a Társaság céljainak megvalósításában, valamint az, hogy használják ki a Társaság nyújtotta lehetőségeket, mind a Társaság működési területén dolgozó mind azon kívül tevékenykedő szakemberek és saját szakmai fejlődésük érdekében;

c) a tagdíj rendszeres fizetése.

6. §

(1) A Társaság jogi személy tagját a jogi személy által kijelölt egyén képviseli, jogaira és kötelességeire nézve az 5.§-ban foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni az alábbi eltérésekkel:

A jogi személy tag

a) felkérheti a Társaságot a vállalatnál (intézménynél) előadások, ankétok, vitaülések tartására, illetve rendezésében való közreműködésre,

b) kezdeményezheti a Társaság társadalmi segítségét tudományos problémáinak megoldásához és ilyen eredményeknek széleskörű propagálásához,

c) kérheti a Társaság segítségét a szervezeténél dolgozó szakemberek továbbképzéséhez,

d) a jogi személy tag kijelölt képviselőjére nem vonatkozik az 5. § (1) bekezdés b) pontja

e) a jogi személy tag képviselője állandó meghívottja a Választmányi ülésnek.

(2) A jogi személy tag a Társaságot – külön megállapodás alapján – anyagilag és egyéb módon támogatja.

7. §

Aki a Társaság tagja kíván lenni, szándékát a jelentkezési lap kitöltésével és aláírásával jelzi a Társaság Titkárságának. A jelentkezési lapot ajánlóként aláíró két régebbi tag igazolja a szakma iránti érdeklődést. A jelentkezési lap Titkárságra való beérkezésétől számított 30 napon belül a Társaság elnöke, 2 társelnöke és főtitkára egyhangú állásfoglalással dönt a felvételről vagy elutasításról. Ha nem sikerül egyhangú állásfoglalást kialakítani, akkor a jelentkezést a legközelebbi választmányi ülés bírálja el. Minden választmányi ülésen a főtitkár beszámol az előző ülés óta beadott jelentkezésekről és a róluk hozott döntésekről. A vezetők elutasító döntése ellen a pályázó fellebbezhet a Választmányhoz. A Választmány elutasító határozata ellen a Közgyűléshez lehet írásban fellebbezni legalább 15 nappal a Közgyűlést megelőzően.

8. §

(1) A tagság megszűnik a tag

a) halálával,

b) kilépésével,

c) tagsági viszonyának törlésével,

d) kizárás útján.

(2) A Társaság bármely tagjának joga van tagsági viszonyát írásbeli nyilatkozattal megszüntetni (kilépés).

(3) Azt a tagot, aki több mint egy évi tagdíjjal hátralékban van, írásban fel kell szólítani. A felszólításban a nem fizető tagot tájékoztatni kell a fizetés elmulasztásának jogkövetkezményére (törlés a tagok sorából). A tagdíjhátralék rendezésére, a felszólítást követően, két hónap türelmi időt kell biztosítani. A fizetésre történő felszólítás elektronikusan (e-mail), vagy elektronikus címmel nem rendelkezők esetében postai úton történik.

(4) A türelmi idő eredménytelen elteltét követően a Választmány határozatot hoz a törlésről, melyről értesíti a tagot.

(5) Az Alapszabály megszegése, társasági taghoz nem méltó magatartás, vagy tevékenység esetén a Választmány a tagot kizárja. A kizárás csak kizárási eljárást követő határozat alapján történhet. A kizárási eljárás megindításáról a tagot igazolható módon kell értesíteni.

(6) A kizárási eljárásban a kizárás alá vont tagnak lehetőséget kell biztosítani a védelmében felhozható tények és bizonyítékok előadására.

(7) A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal igazolható módon írásban közölni kell.

(8) A kizárást kimondó határozat ellen a Közgyűléshez lehet fellebbezni. A fellebbezésre az írásbeli határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül van lehetőség.

IV.

A Társaság vezető szervei

9. §

(1) A Társaság döntéshozó szerve a Közgyűlés.

(2) A Társaság ügyvezető szerve a Választmány.

A Közgyűlés

10. §

(1) A közgyűlés a Társaság legfőbb szerve, a Társaságot érintő minden kérdésben döntési joga van.

(2) A közgyűlés a Társaság tagjaiból áll. A jogi személy tagokat egy-egy, a III. rész 6.§ 1. bekezdésében meghatározott személy képviseli.

(3) A Közgyűlés nyilvános, de szavazati joggal csak a Társaság tagjai rendelkeznek.

(4) A közgyűlés hatásköre:

a) elfogadja – szükség esetén módosítja – a Társaság Alapszabályát,

b) meghatározza az éves tagdíjat valamint a tagdíj kedvezményeit,

c) megvitatja a Társaságnak a legutóbbi Közgyűlés óta végzett munkáját és meghatározza a következő időszak legfontosabb feladatait,

d)négyévenként megválasztja az elnököt, a két társelnököt, a főtitkárt, a tudományos titkárt, a kommunikációs titkárt, az ügyvezető titkárt, az Ellenőrző Bizottságot és a Választmány 6 választott tagját,

d) kétharmados szótöbbséggel határoz más egyesületekkel való egyesülés, feloszlás, illetve – amennyiben tudományos egyesületi szövetségbe tartozik – az abból való kilépés ügyében,

e) a megválasztott tisztségviselőket – egyenként is – rendkívüli Közgyűlés hívhatja vissza, amennyiben az Alapszabály bármely szakaszát bizonyítottan megszegték, társasági taghoz nem méltó magatartást, vagy tevékenységet folytattak, illetve tagdíjat tartósan nem fizettek,

f) dönt mindazon ügyekben, amelyeket jogszabály, vagy az Alapszabály hatáskörébe utal és minden más, az Alapszabályban meg nem határozott ügyben,

g) jóváhagyja a Társaság éves beszámolójátés a közhasznúsági mellékletét.

A Közgyűlés előkészítése

11. §

(1) Közgyűlést kell összehívni:

a) négyévenként tisztújítás céljából (tisztújító közgyűlés)

b) a közbeeső években évzárás céljából (évzáró közgyűlés)

c) évente a pénzügyi beszámoló és a közhasznúsági melléklet elfogadása céljából (rendes közgyűlés)

d) a Választmány döntése alapján rendkívüli esetben (rendkívüli közgyűlés)

e) az Ellenőrző Bizottság kezdeményezésére rendkívüli esetben (rendkívüli közgyűlés)

f) ha a tagok egyharmada – a cél megjelölésével – írásban kezdeményezi (rendkívüli közgyűlés).

(2) A Választmány köteles rendkívüli közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

a) a Társaság vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi,

b) a Társaság előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni,

c) a Társaság céljainak elérése veszélybe került.

(3) A (2) bekezdés alapján összehívott Közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy a Társaság megszüntetéséről dönteni.

(4) A Közgyűlés helyét, idejét, valamint tervezett napirendjét az elnök és a főtitkár a kitűzött időpont előtt legalább 15 nappal meghívó kiküldésével, valamint a Társaság honlapján történő elhelyezéssel közzéteszi.

(6) A tisztújító Közgyűlés előtt legalább egy hónappal a Választmány 3-tagú jelölőbizottságot küld ki a megválasztásra javasoltak listájának összeállítására.

Határozathozatal, határozatképesség

12. §

(1) A Közgyűlés határozatait – a 10.§ (4) d) bekezdésben foglaltak kivételével – egyszerű szótöbbséggel hozza. A szavazás személyi kérdésekben titkos. A titkos szavazástól el lehet tekinteni, ha ezt a Közgyűlés szótöbbséggel megszavazza. A Társaság bármely tagjának írásbeli kérésére az írásban meghatározott ügyben titkos szavazást kell elrendelni. Szavazategyenlőség esetén a kérdést elvetettnek kell tekinteni és a következő Közgyűlésen ismét szavazásra kell bocsátani.

(2) A Közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazati joggal rendelkező tagoknak legalább a fele plusz 1 fő jelen van. Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

(3) Ha a szabályszerűen összehívott Közgyűlés nem határozatképes, úgy a 30 napon belül, változatlan napirenddel újra összehívott Közgyűlés – a megjelent tagok számára való tekintet nélkül – határozatképes. Ha a megismételt Közgyűlést az eredeti közgyűlés napjának későbbi időpontjára tűzik ki, akkor az eredeti meghívónak, ha későbbi napra tűzik ki, akkor új meghívónak kell az megismételt Közgyűléssel kapcsolatos tájékoztatásokat tartalmaznia.

(4) A Közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít, vagy a Társaság terhére másfajta előnyben részesít;

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a Társaságnak nem tagja vagy alapítója;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

A Közgyűlés rendje

13. §

(1) A Közgyűlést a Társaság elnöke, vagy – akadályoztatása esetén – társelnöke vezeti.

(2) A Közgyűlés a megjelent tagok közül jegyzőkönyvvezetőt, két jegyzőkönyv hitelesítőt, továbbá titkos szavazás esetén háromfős szavazatszámláló bizottságot választ.

(3) A napirend pontjainak tárgyalásához a Közgyűlés bármely résztvevője hozzászólhat.

(4) A tisztújítás levezetése a jelölőbizottság elnökének a feladata.

(5) A Közgyűlésen a jelen levő minden tag a szavazásra feltett kérdésekben szavazhat.

(6) A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az elnök, a jegyzőkönyvvezető és a közgyűlés által kijelölt két hitelesítő ír alá, és amely mellékletként tartalmazza a jelenlévők névsorát is. A jegyzőkönyv betekintésre mindenki rendelkezésére áll a Társaság titkárságán. A hitelesített jegyzőkönyvből rövidített összefoglalót kell készíteni, amit a Társaság szakmai tájékoztatójában és a honlapon kell közzétenni.

A Választmány

14. §

(1) A Választmány tagjai (25 fő):

– az elnök,
– a társelnökök (2),
– a főtitkár,
– a tudományos titkár,
– a kommunikációs titkár,
– az ügyvezető titkár,
– a szakosztályok képviselői (7 fő), a közgyűlési megerősítés napjától,
– a területi csoportok képviselői (5 fő), a közgyűlési megerősítés napjától,
– a választott tagok (6 fő).

(2) A Választmány két Közgyűlés között irányítja és vezeti a Társaság munkáját; az elnök (társelnökök) vezetésével évente legalább kétszer ülést tart; határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza; szavazategyenlőség esetén az elnök dönt.

(3) A Választmányi ülés helyét, idejét és tárgysorozatát köteles az elnök a kitűzött időpont előtt 10 nappal közzétenni. A választmányi ülések nyilvánosak, de szavazati joga csak a választmányi tagoknak van. A Választmány akkor határozatképes, ha azon a tagok fele plusz 1 fő jelen van. Ha a szabályszerűen összehívott Választmány nem határozatképes, úgy a 30 napon belül, változatlan napirenddel újra összehívott választmányi ülés – a megjelent tagok számára való tekintet nélkül – határozatképes. Ezért a Választmányi ülésre szóló írásos meghívóban fel kell tüntetni a határozatképtelenség miatt az eredeti napirendi pontok megtárgyalására 30 napon belül ismételten összehívott Választmány idejét és helyét.

(4) A Választmányi ülés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek hozzátartozója a határozat alapján:

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a tagsági viszony alapján nyújtott cél szerinti juttatás.

(5) A Választmányi ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az elnök, a jegyzőkönyvvezető és a Választmány által kijelölt két hitelesítő ír alá, amely tartalmazza a jelenlévők névsorát is. A jegyzőkönyv betekintésre mindenki rendelkezésére áll a Társaság titkárságán. A hitelesített jegyzőkönyvből rövidített összefoglalást kell készíteni, amit a Társaság szakmai tájékoztatójában és a honlapon kell közzétenni.

(6) Az írásbeli (e-mail) szavazás eljárási rendje:
Választmányi határozat e-mail szavazással is meghozható, amennyiben a gyors intézkedés érdekében a Társaság elnöke és főtitkára ezt a formát javasolja, kivéve az olyan ügyeket, amelyekre az Alapszabály titkos szavazást rendel el. Amennyiben a Választmányi tagok bármelyike az elektronikus szavazás helyett Választmányi ülés megtartását kívánja, akkor a Választmány ülését össze kell hívni. Az elfogadásra váró határozatról a Választmány szavazati joggal rendelkező tagjai igennel, vagy nemmel szavaznak. Módosítással, kiegészítéssel, javaslattal, írásbeli szavazás esetén nem élhetnek.
Írásbeli szavazással hozott határozat a Választmányi tagok több mint a felének igen szavazatával fogadható el. Írásbeli szavazás esetén a határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja.
Érvényes szavazás esetén a lebonyolított eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a kéttagú szavazat számláló bizottság tagjai írják alá (akik a Társaság titkárai közül kerülnek ki), valamint két jegyzőkönyv-hitelesítő (őket a szavazás kiírója kéri fel). Az írásbeli szavazatokat a jegyzőkönyv eredeti példányához csatolni kell.
Az írásbeli szavazás eredményét az ügyvezető titkár a szavazásra megjelölt határidőt követő 8 napon belül köteles a Választmány tagjaival írásban közölni (e-mail). Az írásban leadott szavazatokat minden tag megtekintheti.

V.

A Társaság tisztségviselői

Az elnök és társelnökök

15. §

(1) Az elnök közreműködik a vezető szervek határozatainak végrehajtásában.

(2) Az elnök jogosult a Társaságot a hatóságok és más szervek előtt önállóan képviselni.

(3) Az elnök vezeti a Közgyűlést és a Választmány üléseit.

(4) Az elnököt távolléte vagy akadályoztatása esetén a Közgyűlés által választott társelnökök bármelyike helyettesíti elnöklési feladatában.

A főtitkár

16. §

(1) A főtitkár feladatai:

a) a vezető szervek határozatainak végrehajtása és a vezető szervek ülései között a Társaság ügyeinek folyamatos irányítása;

b) a Társaság gazdálkodásában a mindenkori törvényes előírások betartatása;

c) évente írásos beszámolót készít a Társaság tevékenységéről;

d) évente kiírja a Hille Alfréd Ifjúsági Pályadíjra vonatkozó pályázatot.

(2) A főtitkárnak utalványozási joga van.

(3) Az elnök akadályoztatása esetén a főtitkár jogosult a Társaságot a hatóságok és más szervek előtt önállóan képviselni.

A titkárok

17. §

A tudományos titkár, a kommunikációs titkár, valamint az ügyvezető titkár az Alapszabály és a Választmány által rájuk bízott ügyeket intézik.

(1) A tudományos titkár
– Szükség szerint a főtitkárt helyettesíti, kivéve a 16.§ (2) pontját.
– Összehívja a társasági kitüntetések és díjak adományozására létrehozott bizottságokat, mely bizottságoknak hivatalból tagja.

(2) A kommunikációs titkár
– Ellátja a Társaság kommunikációs feladatait, különös tekintettel a Társaság honlapjának működtetésére és a nemzetközi információcserére.
– Kialakítja a Társaság elektronikus irattárát, és hozzáférést biztosít az irattári kezelőnek.
– Negyedévente a Társaság folyóiratában összefoglalót közöl a Magyar Meteorológiai Társaság Hírei rovatban.
– A közgyűlések és a választmányi ülések megszervezése, és a meghívók szétküldése.
– A Társaság rendezvényeinek koordinálása.

(3) Az ügyvezető titkár
– Vezeti a tagnyilvántartást (tagfelvétel, törlés), változás esetén a címlistát frissíti. Az új tagok adatait rögzíti a nyilvántartó rendszerben. Frissíti a régi tagok adataiban bekövetkező változásokat (Adatlapok küldésével)
– Bekönyveli a tagdíj befizetéseket (a befizetésről az értesítést a Társaság könyvelőjétől, ill. az összekötőktől kapja).
– Figyelemmel kíséri a tagdíj hátralékot. A tagdíjhátralékosoknak két felszólítást küld, majd javaslatot tesz a Választmány felé azon tagok törléséről, akik ismételt felszólítás ellenére sem rendezték tagdíj elmaradásukat. Értesíti a tagokat tagsági viszonyuk megszüntetéséről, és törli őket a nyilvántartásból.
– Listát készít a Légkör továbbításához (etikett nyomtatás), és nyilvántartja a folyóirat szétosztását, gondoskodik arról, hogy a tagdíj hátralékosok ne kapjanak Légkört.
– Ellátja a jegyzőkönyvvezetői feladatokat a Választmányi üléseken és a közgyűléseken. A Választmányi ülés jegyzőkönyvét 8 napon belül továbbítja e-mailen a Választmány összes tagjának. A jegyzőkönyv hiteles másolatáról rövid kivonatot készít (Határozatok tára), és gondoskodik arról, hogy megjelenjen a Társaság honlapján.
– Átveszi az MMT részére érkező postai leveleket, és a szükséges intézkedést elindítja.
– Kezeli a Társaság hagyományos irattárat. Biztosítja a Társaság működésével kapcsolatos iratokba a betekintést.
– Vezeti a leltárt.

Kizárási és összeférhetetlenségi szabályok

18. §

(1) A Társaság tisztségviselője az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

(2) Nem lehet vezető tisztségviselő az,

a) akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült,

b) akit a Társaság tevékenységéhez kapcsolódó foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak.

c) akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől, az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig.

(3) A Társaság vezető tisztségviselője (más közhasznú szervezet megszűnését követő három évig) nem lehet az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt — annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig —,

a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,

b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,

c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,

d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

(4) A (2) és (3) bekezdésben foglaltakon túl nem lehet a Társaság tisztségviselője az a személy, aki szakosztálynak, vagy területi csoportnak elnöke. Ha a szakosztály, vagy területi csoport elnökét a Közgyűlés elnökké, társelnökké, főtitkárrá, vagy titkárrá választja, a megválasztást követő 15 napon belül a szakosztály, vagy területi csoport elnökségéről le kell mondania. Ebben az esetben a szakosztály, vagy területi csoport a következő ülésén új elnököt választ. Az elnöki teendőket ideiglenesen a szakosztály, vagy területi csoport titkára látja el.

VI.

Az ellenörző bizottság

19. §

(1) A közgyűlés négyéves időtartamra választja meg az Ellenőrző Bizottság vezetőjét és négy tagját, valamint két póttagját.

(2) Az Ellenőrző Bizottság vezetője, tagja, vagy póttagja tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet az Ellenőrző Bizottság vezetője, tagja, vagy póttagja az a személy,

a) akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn,

b) aki, illetőleg akinek hozzátartozója a vezetőszerv elnöke vagy tagja,

c) aki a Társasággal a megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló egyéb jogviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképpen nem rendelkezik,

d) aki a Társaság cél szerinti juttatásából részesül, kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatásokat, és ami tagként az Alapszabály szerint megilleti.

(3) Az Ellenőrző Bizottság:

a) figyelemmel kíséri a Társaság Alapszabály szerinti működését, a jóváhagyott munkatervet, valamint a Társaság vezető szervei határozatainak végrehajtását,

b) ellenőrzi az évi költségvetés összeállítását, valamint a Társaság költségvetésének megtartását, elsősorban a rendelkezésre álló anyagi eszközök rendeltetésszerű felhasználása szempontjából.

c) és ellenőrzi mindazt, amit a Törvény előír.

(4) Üléseit igény szerint, de évente legalább egy alkalommal tartja. Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. A Bizottság akkor határozatképes, ha azon a Bizottság legalább 3 tagja jelen van.

(5) Az Ellenőrző Bizottság határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek hozzátartozója a határozat alapján:

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a tagsági viszony alapján nyújtott cél szerinti juttatás.

(6) Az Ellenőrző Bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

a) a Társaság működése során olyan jogszabálysértés, vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, melynek megszüntetése, vagy a következmények elhárítása az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;

b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merül fel.

(7) Amennyiben az intézkedésre jogosult vezető szervet az Ellenőrző Bizottság indítványára — annak megtételétől számított 30 napon belül — nem hívják össze, akkor a vezető szerv összehívására az Ellenőrző Bizottság jogosult.

(8) Az Ellenőrző Bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a jelenlévők aláírnak. A jegyzőkönyv a Társaság titkárságán betekintésre mindenkinek rendelkezésére áll. A hitelesített jegyzőkönyvből rövidített állásfoglalást kell készíteni, amit közzé kell tenni.

(9) Az Ellenőrző Bizottság működéséről évente legalább egy alkalommal tájékoztatást ad a Választmánynak. A Közgyűlésen beszámol a Társaság alapszabály szerinti működéséről és a pénzgazdálkodásról.

VII.

A szakosztályok, a területi csoportok, az állandó, alkalmi és időszaki bizottságok

A szakosztályok

20. §

(1) A Társaságban – a szakterületek sajátosságainak megfelelően – szakosztályok működnek. A Választmány határozatával a szakosztályok ideiglenesen megalakulnak, véglegesítésük a Közgyűlés hatáskörébe tartozik.

(2) A szakosztályokat a szakosztály tagjai által választott vezetőség irányítja. A szakosztály által választott vezetőséget a Közgyűlés erősíti meg tisztségében. A vezetőség elnökből és titkárból áll. A szakosztályi tisztújítást a Társaság tisztújító közgyűlése és a következő évzáró közgyűlés közötti időszakban kell megtartani, vagy az elnök, vagy valamelyik társelnök, vagy a főtitkár jelenlétében.

(3) A szakosztály vezetői a rendezvényeik időpontját egyeztetik a kommunikációs titkárral, és gondoskodnak a rendezvények technikai előkészítéséről (meghívók elkészítése, terem), valamint az ülések levezetéséről. Az általuk elkészített meghívókat a kommunikációs titkárnak továbbítják, aki a legfrissebb címlista alapján gondoskodik a meghívók szétküldéséről.

(4) A szakosztályvezetők szakosztályi tisztújításkor kötelesek jegyzőkönyvet vezetni, és a jegyzőkönyvet eljuttatják az ügyvezető titkárnak, irattári megőrzésre.

(5) A szakosztályok vezetői a szakosztály munkájáról évenként egyszer beszámolnak a Társaság Választmányának, és minden év február 15-ig rövid beszámolót adnak le írásban az Ellenőrző Bizottság vezetőjének.

(6) Ha a szakosztályok valamelyike két éven át nem folytat érdemleges tevékenységet, azt a Választmány javaslatára a Közgyűlés megszűntnek nyilváníthatja.

A területi csoportok

21. §

(1) Azokban a városokban, ahol a Társaság céljaival egybeeső munka folyik, és az eredményesen összekapcsolható a rokontudományok, valamint a meteorológiai tudományos és ismeretterjesztő munkát végzők tevékenységével, a Választmány a Társaság tagjaiból ideiglenes területi csoportokat létesíthet, amelyeket a Közgyűlés véglegesít.

(2) A területi csoportot a tagjai által választott vezetőség irányítja. A területi csoport által választott vezetőséget a Közgyűlés erősíti meg tisztségében. A vezetőség elnökből és titkárból áll. A területi csoportban a tisztújítást a Társaság tisztújító közgyűlése és a következő évzáró közgyűlés közötti időszakban kell megtartani, vagy az elnök, vagy valamelyik társelnök, vagy a főtitkár jelenlétében.

(3) A területi csoportok vezetői a rendezvényeik időpontjáról előzetesen értesítik a kommunikációs titkárt, és gondoskodnak a rendezvények technikai előkészítéséről (meghívók szétküldése) és az ülések levezetéséről. (A területi csoport tisztújításakor jegyzőkönyvet vezetnek, és a jegyzőkönyvet továbbítják a szervező titkárnak.). A területi csoportok vezetői a csoport munkájáról évenként egyszer beszámolnak a Társaság Választmányának, és. minden év február 15-ig rövid be-számolót adnak le írásban az Ellenőrző Bizottság vezetőjének.

(4) A területi csoport tisztújításakor jegyzőkönyvet vezetnek, és a jegyzőkönyvet továbbítják az ügyvezető titkárnak.

(5) A területi csoportok vezetői a csoport munkájáról évenként egyszer beszámolnak a Társaság Választmányának, és minden év február 15-ig rövid beszámolót adnak le írásban az Ellenőrző Bizottság vezetőjének.

(6) Ha a területi csoportok valamelyike két éven át nem folytat érdemleges tevékenységet, azt a Választmány javaslatára a Közgyűlés megszűntnek nyilváníthatja.

Állandó, alkalmi és időszaki bizottságok

22. §

(1) A Társaság egész munkaterületét, vagy részterületét érintő kérdések kidolgozására állandó bizottságokat lehet létrehozni.

(2) A Társaság Választmánya, szakosztályai, területi csoportjai meghatározott tudományos feladatok megoldására alkalmi vagy időszaki bizottságokat is alakíthatnak.

(3) A szakosztályok és területi csoportok által létrehozott állandó, alkalmi vagy időszakos bizottságok megalakulását a Választmány erősíti meg.

23. §

A szakosztályok, területi csoportok, az állandó, alkalmi és időszaki bizottságok listáját – amelyet az Alapszabály nem tartalmaz – a Társaság ügyvezető titkára köteles naprakész állapotban tartani, és a kommunikációs titkárral együttműködve gondoskodni arról, hogy a honlapunkon is friss adatok legyenek.

VIII.

A Társaság iratkezelése és nyilvántartási rendszere

24. §

(1) A Társaság iratait az ügyvezető titkár kezeli.

(2) A Társaság köteles olyan nyilvántartás vezetéséről gondoskodni (“Határozatok tára”), amelyből a közgyűlési és Választmányi döntések tartalma, időpontja, hatálya, ill. a döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható. Ezen döntéseket köteles az érintettekkel igazolható módon írásban közölni, valamint nyilvánosságra hozni a szakmai tájékoztatóban vagy a honlapon (www.mettars.hu).

(3) A Társaság működésével kapcsolatos iratokba bárki betekinthet, kivéve, ha személyiségi vagy vagyoni érdekeket sért.

(4) A Társaság működésének és szolgáltatás igénybevételének módját, valamint beszámolóit a szakmai tájékoztatóban vagy a honlapon (www.mettars.hu) hozza nyilvánosságra.

(5) A Társaság elektronikus irattárat hoz létre (kommunikációs titkár), és napra készen vezeti (ügyvezető titkár).

IX.

A társaság bevételei és gazdálkodása

25. §

(1) A Társaság bevételeit az egyéni tagdíjak, adományok, továbbá a jogi személy tagok által fizetett adományok, a Társaság rendezvényeire a résztvevők, valamint egyéb szervek által befizetett hozzájárulás, az állami támogatás és egyéb bevételek képezik.

(2) A társasági tagdíj mértékét a Közgyűlés határozza meg, az újonnan elfogadott tagdíj a következő év januárjától érvényes.

(3) A Társaság éves pénzügyi terv szerint működik, a pénzügyi tervet a főtitkár készíti elő és terjeszti tárgyalásra a Választmány elé, amelyet a Választmány tárgyal meg. Az éves pénzügyi tervben jóváhagyott összeg rendeltetésszerű és a mindenkori pénzügyi előírásoknak megfelelő felhasználásért a Társaság főtitkára a felelős.

(4) A Társaság vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.

(5) Gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az Alapszabályban meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja. Befektetéseket a Választmány döntése szerint eszközölhet.

(6) A Társaság a mindenkor érvényes számviteli törvény előírásai szerint gazdálkodik.

(7) A törvény által előírt pénzügyi nyilvántartást a Társaság szerződéses viszonyban vállalkozóval végezteti.

(8) A Társaság ingó és ingatlan vagyona felett a Közgyűlés rendelkezik.

X.

A társaság felügyelete, vegyes rendelkezések

26. §

(1) A Társaság törvényességi ellenőrzését az ügyészség, törvényességi felügyeletet pedig a bíróság látja el. A Társaság a Fővárosi Törvényszéknél 1989. október 6.-i dátummal 408. sorszám alatt került bejegyzésre.

27. §

Jelen Alapszabályt a 2014. július 24-én tartott Közgyűlés elfogadta, ugyanakkor a 2013. május 22-én elfogadott, módosított Alapszabály hatályát veszti.

ZÁRADÉK

A fenti, módosításokkal egységes Alapszabályt a Magyar Meteorológiai Társaság 2014. július 24-én megtartott Közgyűlése hagyta jóvá.

Dr. Dunkel Zoltán
az MMT elnöke

Függelék
A Magyar Meteorológiai Társaság által alapított kitüntetések és társasági díjak adományozásának szabályzata

Steiner Lajos Emlékérem

A Steiner Lajos Emlékérem a Társaság kitüntetése. Adományozható a meteorológia tudományának fejlesztése, hazai, vagy nemzetközi elismerést szerzett meteorológiai kutatási eredmények, vagy a Társaság keretében és annak érdekében hosszú időn keresztül végzett kiemelkedően eredményes tudományos-társadalmi munka elismerésére.
Steiner Lajos Emlékérem elsősorban a Társaság tagjainak adományozható. Kivételes meteorológiai szakmai érdemek esetén – ha azok a hazai meteorológiai tevékenységet jelentősen támogatják, vagy előbbre viszik – rokon szakterületen alkotó, esetleg külföldi szakemberek is megkaphatják.
A kitüntetés odaítélésére a Választmány által kiküldött bizottság tesz írásban javaslatot. A bizottságba a választmány 4 tagot kér fel, a bizottságnak hivatalból ötödik tagja a tudományos titkár, aki összehívja a bizottság alakuló ülését, amelyen az elnököt a bizottság tagjai megválasztják maguk közül. A bizottság javaslatának kialakításához minden tag szavazatának ismerete szükséges. A tagok a szavazataikat nemcsak szóban, hanem akár írásban, akár elektronikus üzenetben eljuttathatják az elnökhöz, aki a szavazás eredményét ismerteti a bizottság tagjaival és ezután fogalmazza meg a kialakított bizottsági javaslatot.
Évente általában csak egy Steiner Lajos Emlékérem kiadására kerülhet sor a kiküldött bizottság javaslata és a Választmány döntése alapján. Az Emlékérem ünnepélyes keretek között (Közgyűlés) kerül átadásra.
A Steiner Lajos Emlékéremhez sorszámozott oklevél tartozik.
A Steiner Lajos Emlékéremmel kitüntetett személy az adományozás évében nyilvános előadóülésen számol be szakmai tevékenységéről.
A Steiner Lajos Emlékérem leírása:
A Steiner Lajos Emlékérem 82 mm átmérőjű, 4 mm átlagos vastagságú bronz domborműves érem, amelyet Borsos Miklós szobrászművész készített.
Előoldalán: Steiner Lajos balfelé néző mellképe, balról jobbra körbefutó felirat: “Steiner Lajos 1871-1944”, jobb vállon “BM 956” monogram. Hátoldalon: középen szimmetrikus haló jelenség képe, amelyben latin nyelvű beírás “PRO INDUSTRIA OB PERVESTICATIONEM METEOROLOGIAE PER ACTA SOCIETAS METEOROLOGICA HUNGARICA”. A felirat alatt a melléknapban kerül bevésésre a kitüntetett neve és az adományozás éve, alatta a művész “BM 956” monogramja.

Hegyfoki Kabos Emlékérem

A Magyar Meteorológiai Társaság a 2010. évvel kezdődően újra adományozza az általa 1936-ban alapított és 1949-ig mintegy 60 alkalommal kiadott Hegyfoky Kabos emlékérmet.
Az adományozandó emlékérem a Bődy Kálmán szobrászművész által alkotott eredeti érem másolata, átmérője 6 cm, vastagsága 2 mm. Közepén Hegyfoky domborművű oldalnézeti arcképe mellett “1847-1919”, alatta “HEGYFOKY KABOS EMLÉKÉRE” felirat szerepel. Az érem körirata: “MAGYARORSZÁG ÉGHAJLATÁNAK MEGISMERÉSÉÉRT A MAGYAR METEOROLÓGIAI TÁRSASÁG*”.A köriratnak megfelelően az éremmel a hosszabb idejű és nemzetközileg is elismert éghajlati vonatkozású szakirodalmi működéssel bíró hazai tudós tüntethető ki. A kitüntetést a Társaság Választmánya adományozza.
A kitüntetés odaítélésére a Választmány által kiküldött bizottság tesz írásban javaslatot. A bizottságba a választmány 4 tagot kér fel, a bizottságnak hivatalból ötödik tagja a tudományos titkár, aki összehívja a bizottság alakuló ülését, amelyen az elnököt a bizottság tagjai megválasztják maguk közül. A bizottság javaslatának kialakításához minden tag szavazatának ismerete szükséges. A tagok a szavazataikat nemcsak szóban, hanem akár írásban, akár elektronikus üzenetben eljuttathatják az elnökhöz, aki a szavazás eredményét ismerteti a bizottság tagjaival és ezután fogalmazza meg a kialakított bizottsági javaslatot.
Az emlékérem és a vele járó oklevél átadására általában a Társaság közgyűlésén vagy egyéb ünnepélyes alkalommal kerül sor.

Szakirodalmi Nívódíj

A Szakirodalmi Nívódíj célja az MMT tagjait olyan átfogó művek írására, illetve egy kötetbe szerkesztésére serkenteni, amelyek alkalmasak a meteorológia fontosságának és korszerű színvonalának széleskörű megismertetésére.
A Szakirodalmi Nívódíjat a célkitűzésnek megfelelő, magyar vagy angol nyelvű, meteorológiai tárgyú, könyv, áttekintő tanulmány vagy cikkgyűjtemény formájában megjelent művek számára lehet odaítélni, amelyek az átadásnál legalább fél, de legfeljebb öt évvel régebbiek. A Magyar Meteorológiai Társaság a Szakirodalmi Nívódíjat évente egy alkalommal (a Közgyűlésen) adja ki. Szakirodalmi Nívódíjat elsősorban a Társaság tagjai kaphatnak.
A kitüntetés odaítélésére a Választmány által kiküldött bizottság tesz írásban javaslatot. A bizottságba a választmány 4 tagot kér fel, a bizottságnak hivatalból ötödik tagja a tudományos titkár, aki összehívja a bizottság alakuló ülését, amelyen az elnököt a bizottság tagjai megválasztják maguk közül. A bizottság javaslatának kialakításához minden tag szavazatának ismerete szükséges. A tagok a szavazataikat nemcsak szóban, hanem akár írásban, akár elektronikus üzenetben eljuttathatják az elnökhöz, aki a szavazás eredményét ismerteti a bizottság tagjaival és ezután fogalmazza meg a kialakított bizottsági javaslatot.
A Szakirodalmi Nívódíj a Választmány döntése alapján kerül kiadásra.
A Szakirodalmi Nívódíj – a cikkgyűjtemény esetét kivéve – a mű szerzőit illeti meg. Gyűjteményes mű esetén a Szakirodalmi Nívódíj a szerkesztő(ke)t illeti meg, feltéve, hogy ő(k) egyben az anyag válogatója is. Ha ez nem teljesül, akkor a mű előszavában megnevezett szerző(k) és a szerkesztő(k) megosztva jogosultak a díjra.
A Szakirodalmi Nívódíjhoz sorszámozott oklevél és plakett tartozik, amelyhez az MMT a tárgyévben adott lehetősége szerint további pénz- és tárgyjutalmat rendelhet, illetve külső forrástól e célra elfogadhat.

Berényi Dénes Oklevél

A Berényi Dénes Oklevelet a Magyar Meteorológiai Társaság, az egykori Debreceni Agrártudományi Egyetem Agrometeorológiai és Agrofizikai Tanszéke valamint az egykori Kossuth Lajos Tudományegyetem Meteorológiai Tanszéke közösen alapította.
A Berényi Dénes Oklevél
– az agrometeorológia oktatásában több éven át lelkiismeretes munkát végző egyetemi oktatónak,
– egyetemi vagy főiskolai hallgatónak nívós agrometeorológiai témájú dolgozatáért
– az agrometeorológia kutatásban jelentős eredményeket elérő kutatónak ítélhető oda.
Az oklevelet a Választmány adományozza.
A kitüntetés odaítélésére a Választmány által kiküldött bizottság tesz írásban javaslatot. A bizottságba a választmány 4 tagot kér fel, a bizottságnak hivatalból ötödik tagja a tudományos titkár, aki összehívja a bizottság alakuló ülését, amelyen az elnököt a bizottság tagjai megválasztják maguk közül. A bizottság javaslatának kialakításához minden tag szavazatának ismerete szükséges. A tagok a szavazataikat nemcsak szóban, hanem akár írásban, akár elektronikus üzenetben eljuttathatják az elnökhöz, aki a szavazás eredményét ismerteti a bizottság tagjaival és ezután fogalmazza meg a kialakított bizottsági javaslatot.
A Berényi Dénes Oklevél sorszámozott oklevélből áll (a zárójelbe tett sorszám az alapítástól számítódik).

Hille Alfréd Ifjúsági Pályadíj

A Magyar Meteorológiai Társaság az Országos Tudományos Diákkonferenciákon bemutatott meteorológiai tárgyú dolgozatok, valamint az egyetemi szakdolgozatok, illetve diplomamunkák legjobbjainak jutalmazására alapította a Hille Alfréd Ifjúsági Pályadíjat.
A díjra vonatkozó pályázatot évente írja ki a főtitkár. A jutalmazott dolgozatokat a főtitkár választja ki, szükség esetén az általa felkért bírálók véleménye alapján.
A Hille Alfréd Ifjúsági Pályadíj pénzjutalomból és sorszámozott oklevélből áll. A jutalmazottak számát a rendelkezésre álló éves lehetőség szabja meg. Illetékes külső felkérésre, támogatás biztosítása mellett, a Társaság a pályadíj kiadásánál a támogató szakmai igényeit is figyelembe veszi. A díj pénzügyi fedezetét a Társaság tagjainak erre a célra juttatott adományai, valamint külső forrásokból származó adományok biztosítják.
A Hille Alfréd Ifjúsági Pályadíj átadása – a dolgozatok nyilvános bemutatását követően – ünnepélyes keretek között történik.

Róna Zsigmond alapítvány

elnevezésű közérdekű kötelezettségvállalás

Néhai Szabó Józsefné, szül. Róna Rózsa, mint az alapítványt rendelő 100.000 Ft, azaz Egyszázezer forint összegű alapítványt egyszeri szolgáltatásként, véglegesen, a következő feltételek mellett biztosítja (első ízben kiadva 1979-ben):
Az alapítvány elnevezése – néhai Dr. Róna Zsigmond, az Országos Meteorológiai Intézet hosszú időn át volt igazgatója és a Magyar Meteorológiai Társaság elnöke, tiszteleti tagja emlékére – Róna Zsigmond alapítvány.
Az alapítvány az Országos Takarékpénztárnál tartósan lekötött takarékbetétként kezelendő.
Takarékbetét formájában az alapítvány aláírására és a felügyelő szerv jóváhagyása napjával a Magyar Meteorológiai Társaság tulajdonába kerül, amelyet egyúttal ezen szabályzatban rögzített feltételek között kezeli.
Az alapítvány évi kamataiból arra érdemes pályakezdő meteorológus (meteorológusok) részesülhet (részesülhetnek) évenként átadandó jutalom formájában.
A jutalom odaítélésére a Róna Zsigmond Ifjúsági Kör elnökének javaslata és a Választmány döntése alapján kerül sor évente egy alkalommal.
Az alapítványból jutalmazhatók a Társaság tudományos tevékenységét
– aktív irodalmi, előadói munkával,
– a tudományos program szervezésével,
– a tudományos társadalmi tevékenységet elősegítő fiatal pályakezdő meteorológusok.
A jutalom indokolt esetben kettéosztva is kiadható.
A Magyar Meteorológiai Társaság esetleges megszűnése esetén az alapítvány ennek jogutódjára száll, s ha ilyen nem lenne, az Országos Meteorológiai Szolgálat (vagy annak jogutódja) tulajdonába és kezelésébe kerül azzal a megkötéssel, hogy az alapítvány kamatai az a)-f) pontok megtartásával eredeti célkitűzéssel kerüljenek kiadásra.
A Róna Zsigmond alapítvány kamataival kitüntetett az adományozás évében nyilvános előadó-ülésen számol be szakmai tevékenységéről.
A Róna Zsigmond alapítvány kamatok odaítélését a Magyar Meteorológiai Társaság az egyidejűleg átnyújtott sorszámozott oklevéllel tanúsítja.
A Róna Zsigmond alapítvány díjának átadása ünnepélyes keretek között (záróülésen, közgyűlésen) történik.