MAKRA LÁSZLÓ
(Siklós, 1952. június 5.)

Munkahelye: Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kar
Beosztása (foglalkozása): emeritus professzor
Tudományos fokozata: PhD
Kutatási területe:
Fő kutatási területe a háttér aeroszol és a bio-aeroszol, utóbbin belül a pollenek klimatikus kapcsolatrendszere: a pollenklimatológia. Ez utóbbi viszonylag új tudományterület a nemzetközi szakirodalomban, Magyarországon pedig teljesen új területnek számít. Kutatási tevékenysége a pollenklimatológián belül a pollenstatisztika; a pollentranszport modellezése; a pollenkoncentráció előrejelzése, a pollenkoncentráció és a légúti betegségek kapcsolatának a vizsgálata; különböző taxonok klímaérzékenység vizsgálata; továbbá a várható jövőbeni pollenkoncentrációk a klímaváltozással összefüggésben.
Kutató expedíciói:
Sikeres műszeres terepi kutató expedíciókat vezetett Belső-Ázsiába (Kína, Xinjiang-Uygur Autonóm Terület, 1990; 1994), Indonéziába (Jáva, Bali, 1996) és Dél-Amerikába (Brazília, 1998) a regionális háttér aeroszol elemi összetételének a meghatározására.
Expedícióinak főbb eredményei:
Kína expedíciók (1990, 1994):
(a) A regionális aeroszol magas kén- és klórtartalma természetes (kősó, glaubersó, gipsz) eredetű, s az a széleskörű és intenzív sófelhalmozódás következménye a száraz, lefolyástalan Tárim medencében;
(b) A Takla-Makán térségéből származó Si/Fe, illetve Ca/Fe elemi arányok markerként használhatók a Takla Makánból származó aeroszol hosszútávú transzportjának nyomon követésére (lásd: „sárga szél” jelenség Kína középső és keleti része fölött, „KOSA”-jelenség Japán, a Csendes-óceán, illetve Észak-Amerika fölött).
Indonéziai expedíció (1996):
(a) A klór, a kén, a réz, a cink és a króm számottevően föl vannak dúsulva a légköri aeroszolban mind Jáva, mind Bali szigetén;
(b) A klór legnagyobb része óceáni eredetű (óceáni permet);
(c) A kén részben antropogén eredetű, részben a tenger biogén emissziójából származik;
(d) A réz, a cink és a króm feltételezhetően talaj eredetű.
Főbb eredményei a pollenklimatológia területén
Makra László a pollenklimatológia magyarországi megteremtője. A szálló por és bio-aeroszol transzportjának nemzetközileg elismert kutatója. Azonosította a Kárpát-medencébe történő nagytávolságú parlagfűpollen transzport legfontosabb forrásterületeit. Kidolgozott egy eljárást a szálló por és a parlagfűpollen nagytávolságú és regionális transzportjának a szétválasztására, továbbá meghatározta a transzport komponenseit és a nettó transzport relatív mennyiségét a Kárpát-medencére. Nemzeti adatszolgáltatók közreműködésével előállította Európára az eddigi legnagyobb parlagfűpollen adatbázisokat, melyek az első átfogó, kontinens léptékű parlagfűpollen tanulmányok alapját képezték. Munkatársaival több modellt fejlesztett ki a napi parlagfűpollen koncentráció előrejelzésére. Új karakterisztikákat vezetett be egyrészt a pollenkoncentrációk, másrészt az éghajlati változók trendjei napi meredekségeinek évi ciklusai közötti kapcsolat erősségének a jellemzésére. Bevezetett két új klímaváltozási indikátort, nevezetesen a klímaváltozás miatti kockázati potenciált, illetve a klímaváltozás miatti terjeszkedési potenciált. Új statisztikai módszert fejlesztett ki a jelen és múltbeli időjárási elemek súlyának elkülönítésére a vizsgált taxonok jelen pollenkoncentrációinak a meghatározásában. A szakirodalomban újnak számító eljárásokat alkalmazott a légúti megbetegedéseknek meteorológiai, kémiai és biológiai változókon alapuló tanulmányozására. A nemzetközi szakirodalomban előrejelzett éghajlatváltozást alapul véve meghatározta, mely taxonok pollenszórásában várható szignifikáns növekedés a Kárpát-medencében. Új módszertant vezetett be a pollen adatbázisok hiányzó napi adatainak a pótlására. Előállította a parlagfűpollen mennyiségi és fenológiai paramétereinek eddigi legátfogóbb és legrészletesebb térképeit, s utóbbiak első térképeit Európára. Globálisan kiválasztott állomások adatai alapján a szakirodalomban elsőként számította ki a meteorológiai elemek súlyát és fontossági sorrendjét a parlagfűpollen koncentráció meghatározásában.

Makra László a SZTE Környezettudományi Doktori Iskolájának törzstagja és a SZTE Földtudományi Doktori Iskola témakiírója, téma-vezetettjei közül három fő szerzett PhD fokozatot. Több, mint ötszáz tudományos publikáció szerzője, vagy társszerzője. Tudományos közleményeit angol és magyar nyelven adja közre.
Nemzetközi szervezeti tagság:
8 nemzetközi folyóirat szerkesztő bizottsági tagja;
2014-től: vezetőségi tag, International Ragweed Society;
2022-től: elnök, International Ragweed Society.
Szakmai és egyéb díjai:
Széchenyi István Ösztöndíj, 2001;
“Pro Meteorológia” emlékplakett (Környezetvédelmi Minisztérium), 2002;
Berényi Dénes Emlékdíj (Magyar Meteorológiai Társaság), 2019;
Rektori Elismerő Oklevél (Szegedi Tudományegyetem), 2019;
Schenzl Guidó Díj (Agrárminisztérium), 2022.

Hallgatói elismerések:
„Kedvenc díj”, 2003;
„Aranykréta díj”, 2005.

MTMT adatlap:
https://m2.mtmt.hu/gui2/?type=authors&mode=browse&sel=10008149

Wikipédia adatlap:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Makra_L%C3%A1szl%C3%B3

ODT Személyi adatlap:
https://doktori.hu/index.php?menuid=192&lang=HU&sz_ID=3234

 

Vissza